Történeti adatok Eger városról, hóstyáiról, (FEKETE PÉTER) |
1. Eger város lakossága, vezetői mindig ápolták a város múltjának hagyományait,
művészettörténeti értékeit, védték műemlékeit. Úgy látszik, a helybeliek méltók
akartak lenni az egri névhez s ahhoz a népszerűséghez, amely országszerte övezi
a várost, s az iratok tanúsága szerint övezte a történelem folyamán mindig.
Nincs olyan század, amelyben ne fordulna elő Eger neve. A városról,
elhelyezkedéséről, hóstyáiról, kapuiról, neveikről, a nevek alakváltozatáról
tekintélyes forrásanyagot, irodalmat találhatunk. Bőven tartalmaznak adatokat
okleveleink, különböző célból írott kéziratos feljegyzések, jegyzőkönyvek,
nyomtatásban megjelent művek, a török pasák, bégek levelezései magyar végvári
kapitányokkal, a hódoltsági területekkel stb.
Talán az említett népszerűséget támasztja alá
az is, hogy az egri
melléknév számos szerkezetben szerepel jelzőként a mai nyelvhasználatban is:
Egri csillagok, egri bikavér, egri bor, egri cikrák, egri hősök, egri kofák,
egri nők, egri vitézek, egri vár, egri víz (az egri
jezsuiták, később az irgalmasok által készített, 14 féle fűszer tömény, szeszes
kivonata) elnyerte az egri
nevet stb.
A mai Eger gyorsan fejlődő város, lakossága az
1950-es évek óta több mint kétszeresére emelkedett. Híres borvidék központja, a
szőlő, bor mellett nagy szerepet kap az ipar, a kereskedelem is. Közigazgatási
központja Heves megyének. Iskolaváros, műemlékekben gazdag hely, az ország egyik
legjelentősebb idegenforgalmi városa, Észak-Magyarország művelődési központja.
2. A történelmi város a Bükk hegység
előterében, annak délnyugati részén, az Eger-patak mellett terül el. Az
irodalomra támaszkodva állíthatjuk, hogy egész korán kialakult a belváros, s
létrejöttek az azt körülvevő hóstyák. Érdekes, hogy a várost kőfal (emlékét őrzi
a Városfal utca is) vette körül. A városfalat a XIX. század végéig
fenntartották. Az érsekség és a káptalan az áruk behozataláért vámot szedett, a
kőfalon kapuk álltak, s a kapu bakterei piaci helypénzt szedtek. Négy nagy kapu
volt, ahol kocsival és gyalogosan is át lehetett menni: a
Cifra kapu, a
Hatvani kapu, a
Maklári kapu, és a
Rác kapu. Ezek mellett
kizárólag a gyalogosok számára is voltak kapuk. Közülük a
Serte kapu a közismert. Más
települések lakói csak a kapukon keresztül juthattak a belvárosba. Nevezetes
hóstyák: Cifra hóstya, Felnémeti hóstya, Hatvani
hóstya, Maklári hóstya, Rác hóstya, Szent János hóstya.
(Ezeket lásd később.)
3. A múltra vonatkozó gazdag irodalomból
válogatva az általam legjellemzőbbeket emeltem ki közlésre. — A város
fekvéséről, helyzetéről, múltbeli történetéről, az
Eger elnevezésről szólnak az iratok. Eger város
nevére, alakváltozataira, hóstyáira, kapuira is bıőséges adatokkal szolgálnak
mind az oklevelek, mind a jegyzőkönyvek, valamint egyéb források.
A II. József-féle kataszteri felmérés
jegyzőkönyve (1789) szerint „a Váras áll a Belső
Várassból s 4 Fertállyaiból: Ell Romlott Várr, Sánc, Maklári, Hattvani,
FellNémethi vagy Szt. Miklóssi, és Cziffra Hóstyákból.”
Vályi András híres könyvében (Magyarországnak
leírása, Budán, 1796) is megtaláljuk Eger fekvésének, történelmének leírását:
„Eger Városa (Agria, Erlau, Jager) régi nevezetes
Város a Vár alatt egy völgyben Heves Vármegyében… Szent István Király az
alkotója, egyszersmind megajándékozója vala: a mint IV-dik Béla Királyunk
diplomájából nyilván látható…” „…Már most mind a’ Vár, mind pedig a’ Város, az
Egri Püspökségnek birtoka. Régi épület itten a’ Püspöki templom, ’s Szent János
apostolnak tiszteletére van szentelve.” „…Ugyan ez uraságnak [ti. Gróf
Eszterházy Károlynak] köszöni eredetét egy része a’ Városnak, a’ Vásár helyén,
mellynek fekvése kies, ’s házai jól el rendelve készültek, s építtetőjének
nevéről Károly Városának
hivattatik.”
Igen gyakori és korai a megemlékezés Egerről
okleveleinkben. Csupán néhány közülük: 1217: Thoma
Agriensi electo episzcopis existentibus
(Szentpéteri), 1238: venerabili Cleto domino nostro agriensi ecclesie presidente
(Zichy Okmánytár), 1246: Omnibus Christi fidelibus presentes litteras
inspecturis Agriensis,
ecclesie denotum, capitulum Salutem in uero salvatore (Hazai Oklevéltár), 1261:
item decimam partem omnimur tributorum in tota Dioecesi
Agriensi (Fejér), 1317:
villarum in valle Agriensi
existentium a parte orientali, prout fluvius
Egurwize scindit, videlicet
Tarkan, Felnemeth, Egur,
Tyhemer, Tallya Nogtallya, Maglar, et Zenholm nominatarum (Fejér) stb.
Bőven tartalmaznak adatokat a török pasák,
bégek levelezései magyar végvári kapitányokkal, a hódoltsági területekkel. (Vö.
Egri és váradi pasák s szolnoki bégek levelezése magyar végvári kapitányokkal és
hódoltsági helységekkel, 1660–1682. A budapesti Egyetemi Könyvtár Kiadványai.
Sajtó alá rendezte IZSÉPY EDIT. Bp., 1962), valamint a Dobó Vármúzeum Adattára.
1552: az therek el menth
Egher alol, harmych,
heeth napyk wyttak, merth kysazzoyn nap után waló wasarnap zalottak megh (Dobó
Vármúzeum, Adattár, TA 39–71. T/1. 189. 1.), 1553: ez lewel Kelt
Egren, 26. July 1553 … te
kegelmetek Zolgáya Zewlessy János (i. m.), 1557: mi Szegeny niamarwltak, kik az
felseges királ haszaban niomorgottunk itt Egerben
(Az egri rokkantak levele Thurzó Ferenc kincstári kamaráshoz. I. m.) 1578: Eger
koeroel igen koezel ninchen oly erdeő, Kyrwl fatt horthattnak, nem hogy
serfőzésre, de megh chak az naponkent valo zwksegre sem (Az egri udvarbíró
levelébıl. I. m.) 1636: öt saz lovas török erkeze fel
Egerben es tizen kilenc kocsi
yanczar (i. m.) 1665: My az hatalmas és győzhetettlen csaszárunk végh
Eger várának gondviseleő ura és
parancsoloja (Mehmed egri pasa levele Tolnay György ónodi vicekapitányhoz,
Végvári levelek 18. 1.), 1668: My az hatalmas es győzhetetlen csaszarunk veg
Egör varanak gond viselő
ura es parantsoloja … szolgalatunkat aianliok kegyelmeteknek.” (Huszein egri
pasa válasza az ónodiakhoz. I. m. 49. 1.) 1669: „az ki horti jobbaginak hamis
vádalásukbul Fay Lászlot vádallya, hogy az horti földön hatalmasul hániotott
volna határt, s azért törvény vételre kivánnia Egre
menetelit … Fay Lászlónak nincs hatalmában, hogy
Egré bé mehessen, … az
Egrébe iárny nem szokot holdolt
nemes embereknek be meneteleket ne kivánnya (Csáky Ferenc főkapitány tiltakozik
az ellen, hogy Huszein egri pasa egy Mérán lakó nemesembert, Fáy Lászlót Egerbe
idézett törvénybe az Ecséd és Hort közti határ perügyében. I. m. 62–64. 1.).
4. A város nevét a történeti forrásanyag gyakran idézi
Eger, Agria, Erlau
formában. A három elnevezés etimológiailag összefügg egymással.
„Eger
magyar tulajdonnévvel nevezzük meg a várost, Eger
városát, a rajta átfolyó folyócskát az Eger folyót,
az Eger vizét, s azt a
völgyet, Eger völgyét, amiben megtelepszik a város is ”— írja Brutus János
Mihály magyar históriájában (Historia Rerum Ungaricarum. XIV. 1490–1552).
Kitér az
Eger
elnevezés eredetére is, mely szerint az
Eger vize folyó nevéről kapta a
város az elnevezését. Hasonlóan vélekedik Decsy Sámuel is: „Ez a’ Váras … az
azon által folyó Eger
vizétől vette légyen nevezetét, talán mindnyájan tudjuk (Osmanográfia, Bétsben,
1789). Gorove László az Eger
város nevezettel kapcsolatban a Tudományos Győjtemények hasábjain (1826) ezeket
állapítja meg: Közönséges vélekedés, hogy ezen
(Eger)-patakról mely a várost keresztül folyja,
vette légyen a hely nevezetét … s Eger vize
a’ partjain valaha nagy bőségben találtatott Eger
fáról vette nevét.” (Eger Városának Történetei).
Ma már általános szakvélemény, hogy valóban az
eger ’alnus’ fanév adott alapot a környezetre utaló névre, ezt a nevet veszi át
a folyó (fluvius Egur, Egurpotok, Eger
folyó), s végül az
Eger vize mellett elterülő város elnyerte az
Eger nevezetet. A magyar névből
fordítás útján kapta a város német nevét: Erlau
(erle ’egerfa’), s az
Egür névből
latinosítással alakult ki az Agria
elnevezés (MNy. 31: 118, 154). Az Agria
forma kialakulására vonatkozóan más nézet is van, mely szerint a görög nyelvű
emlékekben gyakran előfordul a nyílt e
hang a-val írva (MNy.
31: 154).
Régi szótáraink általában együtt szótározzák a
három nevet: „Eger, Agria, Erlau
(Szenczi Molnár: Dict. Ungarico Latinum. Heidelbergae, 1621), azok a szótárak,
amelyek a név etimológiájára is utalnak, megjegyzik, hogy
Eger város nevében a növényt
(fát) jelentő szó főnévi alakjában szolgál helynévül. Kassai József Származtató
s Gyökerésző Magyar Diák Szókönyvében ezt írja: „Eger
város veheté nevét az eger fától, mert azon folyó vizetske, mely keresztül
folyja, ezen várast Eger-víznek,
mint egy egerfás víznek neveztetik, ekképpen Eger
város az sok Eger fától,
mely azon patak körül terem, kapta nevét.”
5. Egerhez kötődő sajátosság a
fertálymesterség. BREZNAY IMRE Eger múltjából című könyvében részletesen ír
erről a mesterségről, a hóstyákról, kapukról. A már említett négy nagy kaput így
mutatja be: „A négy nagy kapun hármas boltíves nyílás volt, amelyek közül a
középsőn (a nagyon) kocsik jártak, a két kis szélsőn pedig a gyalogosok. A kis
kapu körülbelül másfél méter széles volt.”
A hóstyákat fertályokra (series ’kerület’)
osztották, amihez a fertálymesterség kötődött. A fertálymestereket mindig a
kereskedők, iparosok és földművesek közül választották. Feladatuk a rend
biztosítása volt, ügyeltek a tisztaságra stb. A fertálymesterség feltétele, hogy
legyen saját házuk, tudjanak írni. Eleinte nem sokra nézték őket, a tekintélyük
azonban egyre nőtt, s a XVIII. században már tisztes egri polgárcsaládok vannak
a fertálymesterek között.
A hóstyákra, kapukra vonatkozó forrásokból,
irodalomból próbáltam kiválogatni néhány jellemző adatot az alábbiak szerint:
Almagyar kapu l. Maklári
hóstya.
Alsó Károlyváros 1766: az országos vásárok már ezután nem
a városban, hanem a Fejér Barátok pásttyán, Károly városá-ban fognak
tartatni (Egri Prot.), 1805: a negyedik Fertály Mester járásában
Károly Várossa Kis Szalával és
Szalának a víz árkán innent való része. (Egri Prot.).
Az úgynevezett
Hatvani hóstya (l. ott) 1800-ig két fertályra
oszlott. 1800-ban harmadik fertályként Alsó
Károlyváros-t hozzákapcsolták. Eszterházy Károly
egri püspök kezdeményezésére a régi Hatvani hóstya
mellett új városrész épült. Ennek az új városrésznek lett a neve
Alsó Károlyváros, a korábbi
Hatvani hóstyáé Felső Károlyváros.
A kettőt együtt nevezték Károlyváros-nak.
Cifra hóstya Ma is élő név. Másik, szintén használt nevei Cifra sánc, Cifra part,
többször megtalálható a Cifra külváros
név is. 1744: vagyon Cziffra hóstyán
egy roskadó forma Nádas Lókó Ház (Egri Prot.), 1788:
Cziffra Hostyai Utca (Eger
város helyrajzi felmérésére vonatkozó iratok), 1882:
Ciffra hóstya … a hasonló nevű
bástyakapu szomszédságában (Eger [napilap], 1882. 24. sz.), 1887: városunk
mostoha testvére a Czifra külváros
(Eger [napilap], l. sz.), 1868: Egerben a Czifra
parton szőlővessző kapható (Eger [napilap] 1868. 11.
sz.), 1899: Czifrasánc …
legszebb sánc az egész világon. (Egri Híradó, 24. sz.).
Cifra kapu A várost körülvevő falrendszernek
Felnémet felőli, északra kivezető, szépen díszített „cifrázott” kapuja volt a
Cifra hóstyán. BREZNAY
így ír róla: „Itt jegyzem meg, hogy a város kapui közül a
Cifra-kapu maradt fenn
legtovább … Ez a kapu szemtanúk állítása szerint hatalmas boltíves építmény volt
… Őrtornya nem volt. 1885: A Czifra kapunál
levő polgári őrház czímű épületnél a patak mentén megrongált védfal helyre
állítására versenytárgyalás tartatik (Eger [napilap], 29. sz.).
Felnémeti hóstya
1789: A városnak 1-ső Szakasztáshoz tartozó
Fell-Némethy Hóstya … itten vagyon egy szekér útt
mely a cziffra malom [ti. a Cifra hóstyán
levő malom] felé viszen (II. József korabeli összeírás V-4/a 248). Egyesek a
Cifra hóstyá-val, mások
a Rác
hóstyá-val azonosítják.
Felnémeti kapu 1668: Az
elmúlt napokban tizenkét lovas onodi katona a
felnémethi kapuhoz niargalván (Huszein egri
pasa levelébıl. Végvári levelek, 50), 1754: adta el maga házát
Felnémeti kapunál patakra le
járó kis utczában (Egri Prot.). Nem lehet pontosan tisztázni, hogy a név a
Cifra kapu vagy a
Rác kapu helyett, illetve mellett volt-e
használatos. SUGÁR ISTVÁN a Cifra kapu-val
azonosítja (Eger város falainak és kapuinak története. Egri Múzeumi Évk. VI.
1968).
Felső Károlyváros l. Alsó
Károlyváros.
Hatvani hóstya Egernek Hatvan felé eső nevezetes
városrésze, a név élő. Mint az iratok mutatják nevezték Szent János hóstyá-nak,
sőt Szent János fertály-nak is. BREZNAY szerint azért, mert a
Hatvani kapu (l. később) az
olajbafőtt Szent János
tiszteletére emelt székesegyház közelében volt. 1755: valami tárkányi szekér
Lajtot vitt volna ki felé az csinált úton a hatvanyi hóstyán (Egri Prot.), 1760:
Szent János hóstyáján
lakozó szomszéd asszonyok … jó szomszédságnak felbontásával nagy átkozódásokra
fakadván (Egri Prot.), 1770: öreg Forgács György kontár, midőn valami galiba
forma házat a Hatvanyi hósttyán
galabított volna, minden szerszámát confiscálta az Céh
(Egri Prot.), 1805: a harmadik Fertály Mester járásában
Sz. János vagy is Hatvanyi Hóstyának
1-ső és 2-ik Fertállya (Egri Prot.). Egy 1802-bıl származó összeírás szerint
Szent János fertály.
BREZNAY Szent János negyed-ként
is említi.
Hatvani kapu Az egri városkapuk közül a
leghíresebb volt. 1789: Eger Várossa kapujja, mellyen Hattvan felé járnak (II.
József korabeli összeírás. V-4/a 247). Másik neve
Szent János kapu (SUGÁR ISTVÁN, Egri Múz. Évk. VI.
1968). BREZNAY az említett könyvében a híres színésznő, Déryné naplójából idézi
a következőket: „Egyszer csak előttünk termett a város, az ő szűk, sötét
kapujával, mely körül akkor nehéz láncok függtek a falba erősítve …
Beereszkedtünk a sötét kapu alá, nagy zörgést okozván a nehéz paraszt szekér,
úgy remegett bele a kapu tetején levő sötét épület, mely fekete volt, mintha
valami égés füstje maradott volna rajta a rég múlt időkből. Vastag rostélyú két
üregéből homályosan és búsan pislogott alá néhány töredezett üvegdarab.” Az
pedig, hogy Déryné csak a Hatvani kapu-n jöhetett Egerbe, szintén kiderül
a BREZNAY által idézett naplóból: „Én nem nagyon szerettem Egerben. Mert midőn
közel értünk a városhoz, ott pillantottam meg, — és még most is borsódzik a
hátam bele —, a borzasztó végzetes négy oszlopot, melyen már két hét óta függött
négy, a törvény által elítélt gonosztévő.” Mivel a vesztőhely a Kerecsend felől
jövı út mellett volt, a színészek csak ezen az úton, a
Hatvani kapun keresztül
jöhettek a városba.
Károlyváros l. Alsó Károlyváros.
Maklári hóstya Egernek Maklár község felé eső városrésze.
Valamikor ezen a részen Almagyar
nevű falu volt. A városrész melletti külterület neve ma is
Almagyar, Almagyar-dűlő. A
belvárostól a Maklári kapu
választotta el, melyet Almagyar kapunak
is neveztek. Egy 1695-ből származó tanúvallomás így szól: „Tanu valld megh hited
után Egerben melyik uczát hítták Almagyar
utcának, és melyik kaput.” „Azon kaput Almagyar
kapunak, melyet most
Maklári kapunak hínak.” 1756:
Maklári hóstyán Nemes Káptalan
zöld fa Vendégfogadója mellett levő házának födele leroskad (Egri Prot.), 1782:
az Maklári hóstyának
2-dik Seriesében lévő Ujj kőházat, mely két szobából áll, limitáltattuk (Egri
Prot.), 1802: bent a Városban levő Parochiához tartozandó
Maklári kapu utca (Öszve írása
az Uczáknak, á melyek bent a Városban levő Paróchiához tartozandók lesznek.).
1805: a Maklári hóstyán
gazdák sertés nyáját tartani kezdvén, s azon Kőporos felé járván garádgyaikban
nagy károkat tesznek (Egri Prot.).
Maklári kapu l. Maklári
hóstya.
Rác hóstya Ma is élő név.
Régen nevezték Felnémeti negyednek, Felnémeti
hóstyának. (L. ott is). A belváros szélén van a
Rác kapu, illetve az
itteni tér, a Rác kapu tér.
Hívták Szent Miklós kapunak
is. KANDRA KABOS szerint: „…Fölnémet felől jövet a belváros utolsó házánál, mely
különben iskolai helyiség … itt a régi Szent Miklós
kapujában.” A Szent
Miklós kapu elnevezés a mai Rác-templom egykori
védőszentjétől való. A mai templom helyén ágostonrendi szerzetesek középkori
temploma állt, melyet a törökök a hadaikkal idejött görög hitű kereskedőknek
ajándékozták. 1724: atta el az magyar Rátz kapu
előtt az közönséges utca szomszédságában levő Házát (Egri Prot.), 1778:
Rátz kapu előtt Való Hostát
(Egri Prot.), 1815: a Rácz kapura
járó sertés nyájnak rekesztésére (Egri Prot.).
Rác kapu
l. Rác hóstya.
Serte kapu A név ma a
Serte
kapu tér névben él. A város északnyugati részének
egyik gyalogos kapuja volt. Az elnevezés annak a hegyes karókkal, fákkal
megerősített kapunak az emlékét idézi, amelyeket a kertek, szőlők védelmére
állítottak (Nyr. 92: 221; 95: 123). 1798: Kováts
Istvány folyamodván, hogy azon fáradságait, melyet
Sz. Mihály Naptul fogva a Serte kapunak
gyakori felnyitásában és bézárásában tenni kintelenitetik …
megjutalmaztatnék. (Egri Prot.).
Szent János kapu
l. Hatvani
kapu.
Szent Miklós kapu l.
Rác hóstya