Kis tér a volt Orsolyita zárda és iskola
előtt a Széchenyi és a Rákóczi út találkozásánál a régi Rác kapu helyén.
Erről kapta a tér is a nevét.
Egert városfal vette körül, amit a 19.
század végéig fenntartottak. Mivel az érsekség és a káptalan az áruk
behozataláért vámot szedett, ezért korlátolt számú nyílást hagytak csak
a falakon. Négy nagy kapu volt, ahol kocsival és gyalogosan is át
lehetett menni: a Cifra kapu, a Hatvani kapu, a Maklári kapu, és a Rác
kapu. Itt a kapu bakterei piaci helypénzt szedtek.
Breznay a négy nagy kaput így mutatja
be: „A négy nagy kapun hármas boltíves nyílás volt, amelyek közül a
középsőn (a nagyon) kocsik jártak, a két kis szélsőn pedig a gyalogosok.
A kis kapu körülbelül másfél méter széles volt. A négy kapun kívül nem
volt sehol olyan kapu, ahol kocsival lehetett volna ki- és bejárni.”
Egykor itt volt a város egyik kapuja,
amelyet hajdanán Szent Miklós kapunak neveztek (Szent Miklós a Rác
templom védőszentje). Nevezték a török időben Martalóc-kapunak, majd a
törökök kiűzése után nyerte a Ráckapu nevet, a környékén elterülő
városrészben letelepedett rácok után.
Látnivalók
II. Rákóczi Ferenc emléktáblája
1705. február végén tartotta Rákóczi
ünnepélyes bevonulását Egerbe. A kétszáz éves évforduló tiszteletére
Eger város ünnepségén a sajtó így emlékezett vissza az egykori nagy
eseményre:
1705. február 28-án
ünnepre virradt Eger város népe örömmámorban úszik, ünnepi díszt ölt. A
város apraja-nagyja siet Szent Miklós kapujához, hogy elsőnek pillantsa
meg az imádott férfiút. Ott jő papsága élén Eger ősz püspöke, Telekessy
István is, kiről Rákóczi írta meg, hogy „föl vala ruházva mindazon
tulajdonságokkal, melyek egy püspököt ékesíthetnek”. „Atyámul
tekintettem, ő is úgy tekintett, mint fiát.” Hallatszik már a tárogató
hangja. Megjelen tüzes paripáján II. Rákóczi Ferencz nemes alakja a
férfi szépség és az erő eszményképe. Nyomában dicső serege, palotásai,
délczeg lovasai. Eger város szerető népe emléktáblával jelölte azt a
helyet, hol legelőször lépett területére a hős fejedelem.
A kibontakozó Rákóczi szabadságharc
idején a fejedelem gyakran tartózkodott Egerben, úgyszólván állandó
hadiszállása lett. Innen irányította a hadműveleteket, de folytatott itt
diplomáciai tárgyalásokat is.
Rákóczi egyrészt követei, másrészt az
udvari kancellária által írt levelek révén tájékoztatta a külföldi
udvarokat a szabadságharc eseményeiről, ami nehézkes volt és szűk körre
szorítkozott. A kuruc újság kibocsájtásának ötletét Eszterházy Antal
gróf vetette fel Rákóczinak, aki azonnal felkarolta az ötletet, de
változtatott is rajta. Elsődleges szempontnak tekintette a külföld
tájékoztatását, ezzel azt is eldöntötte, hogy az újság latin nyelvű
legyen. Szerkesztésével, írásával Ráday Pált bízta meg.
Sajtótörténeti kuriózum, hogy az első
hazai hírlap, a Mercurius Hungaricus 1705. május 30-án egri (Agria)
keltezéssel jelent meg (bár nem Egerben nyomtatták).
Viadukt
A középkorban kialakult hegyvidéki
településekre jellemző volt a szűk keresztmetszetű, kanyargós úthálózat.
Nem volt ezzel másként Eger sem. Az utak forgalomáteresztő képessége már
nem felelt meg a megnövekedett igényeknek. A terület mentesítése a
teherforgalom alól, valamint a nagyrészt műemlék jellegű épületállomány
megóvása szükségessé tette a 25. sz. főút városi átkelési szakaszának új
nyomvonalra helyezését. A Közlekedési- és Postaügyi Minisztérium és az
Egri Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága 1974-ben döntött arról, hogy az
elkerülő szakaszt a régi nyomvonaltól nyugatra építi meg.
1976 februárjában kezdték el 25-ös út
egri átkelő szakaszának az építését, s ezzel az érintett közműveket is
felújították.
1978-ban jutott odáig a munka, hogy
elkezdhették a legérdekesebb és a legnehezebb építési munkálatokat, a
viadukt építését. Előtte azonban nagyarányú tereprendezést hajtottak
végre. Több lakást lebontottak, sok ezer köbméter földet mozgattak meg
annak érdekében, hogy jobban lehessen közlekedni és lakni a városban. Az
út- és hídépítés valamint az életveszélyes pincék megszüntetése sürgős
és közérdekű feladat volt, külön jogszabály intézkedett az építkezések
miatt szükségessé váló kisajátításokról, kártalanításokról.
Az új út nyomvonalának jelentős
csomópontja a Ráckapu tér, amely a 25. számú főút átmenő forgalma
mellett jelentős helyi forgalmat is lebonyolít. Az új csomópont külön
szintben szétválasztja a kétféle forgalmat, ugyanakkor célszerű
kapcsolatot teremt közöttük, egyben hét utca forgalmi csatlakozását
teszi lehetővé. (Vöröstüzér utca, Széchenyi utca, Malom utca, Rákóczi
utca, Árnyékszala utca, Verőszala utca, Szalapart utca)
A Ráckapu téri felüljáró hét nyílású,
147 m hosszúságú, 12,7 m szélességű vasbeton hídszerkezet, amely 150 m
sugarú ívben fekszik. A felüljáró előtt és után vasbeton támfalak között
halad az útpálya, míg el nem éri a terepszintet. Támfalat kellett
építeni a bal oldali felhajtóágban a gyalogos-aluljáró előtt és után is.
A támfalak magassága 0,50-7,0 m között változik, összhosszúságuk 480
méter.
A 25. sz. főút átépítése során különböző
kiegészítő létesítményekre is szükség volt. A Ráckapu téren a
Szala-árkot mintegy 70 m hosszú zárt keretben kellett elvezetni, a
Borforgalmi Vállalat kiszolgálására 300 m összhosszúságú bejáróút
megépítésére került sor, valamint a 24. sz. főút is új nyomvonalon
csatlakozik a 25. sz. főút átkelési szakaszához. A felüljáró építése 50
millió Ft-ba került. Az új útszakasz kivitelezője az Egri Közúti Építő
Vállalat, valamint a Közmű- és Mélyépítő Vállalat volt.
1919-es emlékmű
A Ráckapu téren található az 1919-es
emlékmű, amely az 1919. május 12-én Egert sikerrel védő vöröskatonák
(gyalogos és tüzér alakulatok) emlékét őrzi. A fémplakett alkotója Orbán
József. Az emlékmű kő obeliszkje siroki kőből készült, amely Minárovits
egri kőfaragó munkája. Az emlékművet 1959-ben helyezték el a Ráckapu
téren.
Vincellér emlékpark
A 2002-ben alakult Egri Borbarát Hölgyek
Egyesületének fő küldetései közé tartozik Eger és környéke
szőlőtermesztéshez és borászathoz kapcsolódó kulturális hagyományainak
ápolása. Egyik nagy kezdeményezésük volt az egri borászok és a
hegyközség támogatásával a 2005-ben tragikus hirtelenséggel elhunyt Gál
Tibor (Putnok, 1958. augusztus 14. - Dél-Afrika, 2005. február 10.) egri
borász születésének 50. évfordulójára egy emlékszobor elhelyezése és a
Vincellér emlékpark létrehozása.
A helyszín kiválasztásában fontos
szerepe volt, hogy Gál Tibor ezen a területen gondolta létrehozni a
borászok parkját, egyrészt a környék történelmi múltja, másrészt ennek a
forgalmas közlekedési csomópontnak a szebbé tétele miatt is.
Szent István püspökséget alapított,
megteremtette a szőlőművelés és borkészítés kereteit is Egerben. A 13.
században betelepített vallonok tovább mélyítették a helyiek tudását a
szőlőről és a borról. Később a török elől északra menekülő rácoktól
tanulhatták el a helybeliek a vörösbor készítésének módját és hozzájuk
köthető az egri vörösbor-kultúra magasszintű kifejlesztése is.
Jelenleg is a Ráckapu térről nyílik két
híres borospincés egri utca, a Szala árok két partján húzódó Árnyék- és
Verőszala, de itt található többek között a Gál Tibor Pincészet is.
Az emlékpark tervét Herczegné Székely
Anita készítette el, kialakításának a költségeit az Önkormányzat
vállalta. A szobor elkészítésével Horváth Ottó szobrászt bízták meg.
A Képző- és Iparművészeti Lektorátus
szakértői bizottsága 2008. február 5-én zsűrizés céljából helyszíni
szemlét tartott. Az emlékszobor elhelyezésére javasolt területet nem
találta alkalmasnak. A borászok parkjának a létrehozását támogatták és
egy emlékfa ültetését javasolták, melynek tövében egy kőbe vésett táblát
helyezzenek el a 2005-ben meghalt egri borász emlékére.
Az emlékszobor elhelyezésére a Bródy
Sándor utcai Borok Háza előtti zöldterületet javasolták. 2008. augusztus
14-én avatták fel az emlékparkot, mellyel Gál Tibor elképzeléseinek a
megvalósításával szeretnének munkássága és emberi nagysága előtt
tisztelegni.
A park az egri szőlőtermelőknek,
szőlőnemesítőknek, borászoknak állít emléket. Minden évben egy
kiemelkedő személyről emlékeznek meg egy-egy fa elültetésével.
2009. augusztus 17-én a Borbarát Hölgyek
Egyesülete Gál Tiborra emlékezett 51. születésnapján, majd a Vincellér
parkban emlékfát ültettek Bereznai László szőlőnemesítő emlékére.