Mária szobor
a haranglábbal


Mária szobor

 A műemléki védelem alatt álló ún. Csengős Mária-szobor, 1900 körüli kovácsoltvas kerítéssel körülvett területen, lépcsős alépítményen, hasáb alakú talapzaton, magas oszlopon álló Immaculata-szobor másolata. (Az eredeti szobor a Dobó István Vármúzeum egyik raktárban van.) Az emlékoszlop közelében fa harangláb áll. Helye: A II. Rákóczi Ferenc utca, Könyök utca és a Ráchegy utca találkozásában egy füves területen található.

 

 

 

     

 

Mária szobor története

(Összeállította: Kerékgyártó József)

 :

A szobor és a harangláb Eger régi szakrális emlékei, közé tartozik. E szobrot nem csak egyes emberek, hanem a hóstyán élők mind magáénak tekintette. Erre utalhat az, hogy az Egri Katolikus Tudósítóban a szobor sokféle elnevezésével találkozhatunk: Csengős Mária, Csengettyűs Madonna, Rákóczy utcai Mária szobor, Felnémeti hóstyán levő kőkép, Felnémet hóstyai Mária szobor.

A szobrot Immaculata szobornak is mondják. Immaculata Boldogságos Szűz Máriának a szeplőtelen fogantatásra Immaculata conceptio -ra utaló megtisztelő neve. A Mária-oszlop a kígyótipró Asszony ábrázolása. Boldogságos Szűz Mária egyik jelzője a Kígyótipró. Az Úr azt mondta a kígyónak, miután az bűnre csábította Ádámot és Évát: „ellenkezést vetek közéd és az asszony közé, a te ivadékod és az ő ivadéka közé, ő széttiporja a fejedet” (Ter 3,15). - Mária az az asszony, akinek „ivadéka”, az Isten Fia szétzúzta a bűn, jelképesen a kígyó hatalmát. Mária a maga Szeplőtelen Fogantatásával és a Megváltó világrahozásával tiporta meg a kígyó fejét.

Az első írásos emlékek szerint, mely Eszterházy Károly egri püspök 1780. április 6-án tartott Canonica Visitatio-jában a 88. oldalon Quinto : Quantum ad coemeterium, statuas et cruces publicas című fejezetben 5. fejezet : Ami a temetőről, szobrokról és keresztekről nyilvános fejezetben olvasható: ”In suburbio Fel-Némethiensis colossus Beatae Virginis in statu hanc habens inscriptonem: Renovotum est in honorem Immaculatae Conceptae Virginis Mariae anno 1754.

"A Felnémeti külvárosban van a hatalmas Boldogságos Szűz szobra ebben az állapotban,

amelynek felirata: Felújították a Szeplőtelenül Fogant a Szűz Mária tiszteletére az 1754.

évben".

A felirat alapján megállapítható, hogy az 1754-es restaurálást megelőzően már legalább 5-10 éve állt a szobor. Sajnos ezen iratból nem derül ki, hogy a renoválás milyen fokú volt. Egy új a 2. plébánia kialakításról szóló tervezetben levő 1806-ban készült térkép szerint a kőkép előtt volt egy kút. A következő renoválás 1839-ben következik be. A helyreállítást követően kerül sor megáldására Péter és Pál napján.

1840. június 6-án az érsekhez fordultak, hogy évenként egyszer pap vezetésével processzió végeztethessék. Ennek engedélyezésével a hóstyán élő hívek évenkénti ájtatossága ünnepélyesebbé, teljesebbé vált.

Öt esztendő múlva 1844. április 18-án újra levélben fordultak Pyrker János László egri

érsekhez. „…, hogy azon Rátz Hostyai Statua á melyik a Makula nélkül való Boldogságos

Szűz tiszteletére fell van állitva és szentelve hogy ezen Czélunk által tökéletesebben

rendesebben tiszteltessen, a mellyet is a Rátz hostyai hiveknek Böjt első vasárnapjátul

fogvást,valameddig az Üd szigorusága megengedi, tisztelni szoktuk az Lauretomi Litániával és ahhoz való Istenes Enekekkel; hogy még annál tökélletesebb legyen, kérjük Excellentiáját, tehát, méltóztasson nekünk egy kis Harangotskát azon Státua mellé fellallíttatni megengedni, hogy azon Harangotska Vasárnaponkint, Ünnepenkint a Máriát tisztelő Hiveknek jel adásul szolgálhasson.” A harang árát a fertálymesterek adták össze. Ügyében Engler József, Nagy Mátyás gondnokok és Koncz Károly (1834) jártak el. Első harangját 1844-ben 22 és ¾ -ed font tömegű harangocskát Bernecker Mátyás fontját egy ezüst forintért öntötte.

1902-ben Horánszky Márton és neje Csutorás Rozál közös végrendeletükben kétszáz koronát hagyományoztak a szobor fenntartására. Ez idő tájt kapja kovácsoltvas kerítését a szobor. 1916-ban e harangot is elérte a háborús rekvirálás. 1916. október 23. harangrekvirálási jegyzőkönyv szerint: Felnémeti harangláb: egy csengő: 10kg súlyban (17,85font).

1921-ben a körmenet során prédikációt és litániát követően vagy az megelőzően az új

harangját felszentelték. Az új harang árát is a fertálymesterek adták össze. Azok kik e

negyedben éltek Zsolcer Antal indítványozására. E harangot Szlezák László harangöntő

öntötte Budapesten. „A felszentelés ünnepségének rendezése a harang beszerzése körül Vince Pap János és Vas István fertálymesterek buzgólkodnak. A haranglábhoz szükséges faanyagot az érsek adományozta. A felszentelésre Dr. Nagy János nemzetgyűlési képviselőt kérték fel.”

Az ünnepélyt a keresztény szocialisták dalárdája színesítette. A főtemplomból induló

körmenetben a negyed mesterek, a koszorús lányok és legények kíséretében vitték a

virágokkal díszített harangot.

Az 1950-es évek kezdetétől a búcsúk megszűnésével, már ide sem jártak a hívek. Állapota

sokat romlott az évek során. Felújítására csak 1987-ben kerül sor. A szobor restaurálását

Osgyányi Vilmos és Soós László restaurátorok végezték. A Mária szobrot a belváros felől az út felé fordították.

Felirata:

NOVITER

RESTAURATA

IN

HONOREM

IMMACULATAE

CONCEPTIONIS

B. M.

VIRGINIS

ANO 75

DIE M?

Hátoldalán:

A RÁCZ HÓSTYA

LAKOSAINAK

BUZGÓ

ADAKOZÁSOKBÓL

ÚJÍTATOTT

ÉS

KIFESTETETT 1939 28 (?) DIK JÚNIUSBAN

M M K

ÁLTAL


A harangláb és a Mária harang

(Összeállította: Kerékgyártó József)

 

A harangláb használatának nagy múltja van. Erre utalhat a tény, hogy a középkori ország területén, több helyen fordul elő községnévként. A köznapi és irodalmi szóhasználat a harangláb fogalmát keveri a fatorony, harangtorony fogalmakkal. Pontosabb a település épületeivel azonos magasságú, megfigyelőhelyként nem alkalmazott harangállványokat haranglábnak nevezni. A falvakban épített haranglábak az épületekkel közel azonos magasságúak. Van, hogy magányosan, de gyakran egy-egy templom vagy szakrális célokra is igénybe vett épület, pl. iskola szomszédságában áll. A legegyszerűbb haranglábak Y alakú természetes ágasfák. Itt a hóstyán is ez a fajta lábazat található. A harangot időjárási viszontagságoktól való védelem érdekében látták el védőtetővel. A tető a harangfelfüggesztő és mozgató mechanizmusát, valamint a harangláb talapzatát is védi.

A Rákóczi úton a Szalapart elágazásánál, a Kőkép közelében, áll a harangláb.

Melyen a következő felirat olvasható: Felújította az Egri Városszépítő Egyesület 1987-ben.

Rákóczi úti Mária harangláb harangja a MÁRIA harang.

Ez volt az első harang, amelyet az I. világháború után az elrekvirált harangok helyett öntettek.

A tárcsás felfüggesztésű harang, szögvas és hajlított laposvasból készült harangjármon függ.

A harangozás kézzel, harangozókötéllel történik.

A harang főbb méretei: alsó átmérője D: 307mm; tömege S: 30kg.

A harang vállán körben gyöngysor dísz fut körbe.

A gyöngysor alatt a harangpalást felső részén, körben rokokó díszfüzér mintázat.

A paláston Szűz Mária domborművű 73x115mm-es képe.

Felhőn ül Mária, balján a kis Jézussal, jobb kezében kardot tart. Mária fején korona és glória,

Jézus fején szintén glória.

Felirat a palást túloldalán a képpel átellenben négy sorban, nyomtatott nagybetűkkel:

ISTEN DICSŐSÉGÉRE SZERZETTTE

AZ EGRI FELNÉMETI NEGYED FERTÁLYMESTERI KARA 1921-ben.

ÖNTÖTTE SZLEZÁK LÁSZLÓ HARANGÖNTŐ BUDAPESTEN.

A harangpalást alsó részét körben búzakalászból és szőlőfürtökből álló díszítmény ékesíti.

A díszítmény alatt a palást és a szoknya találkozásánál hármas borda, két keskeny körgyűrű között egy szélesebb körgyűrű fut körbe.

A harangszoknyát széles folyondáros minta díszíti.

 

Vissza