Kik azok a Fertálymesterek? - A százráncú köpeny Egerben nagyobb becsben áll, mint a szenátorok bíborszegélyű tógája

LIX. évfolyam 1. szám / Egervölgyi Egyházmegye, cikk szerzője: (k.zs.) - nyomán, napjainkhoz igazítva

Egerben a legnagyobb létszámú civil szervezet a Fertálymesterek Testülete. Bizonyára több magyar városban is ismert volt ez az intézmény, az önszerveződő demokratikus önkormányzat régebbi formája, mely Egerben 1996 óta ismét életre kelt. Minden esztendő februárjának második szombatján, fényes külsőségek között kerül sor a fertálymesterek avatására, eskütételére és a tiszteletükre rendezett, sokakat vonzó bálra.

Kik is voltak a fertálymesterek? A helytörténészek szerint a töröknek 1687-ben történt kiűzése után újjá kellett szervezni a város közigazgatását. A fallal bekerített várost ekkor négy negyedre osztották és elnevezték hóstyáknak.

A városnegyedek polgárai saját soraikból választottak fertálymestereket, olyan közösségi képviselőket, akiket közéleti tisztesség, vallásosság és feddhetetlen erkölcs jellemzett.

Lényegében véve a mai önkormányzati alapú városvezetésnek lehettek a fertálymesterek a korabeli képviselői. Egy évig tartó szerepük és feladatuk főképpen arra irányult, hogy a főbírótól kapott utasítások értelmében ügyeljenek a város rendjére, s képviseljék egy-egy városnegyed érdekeit az elöljáróságon.

Egerben évszázadokon keresztül úgy tekintettek a fertálymesterekre, mint akik az anyagi elismeréstől függetlenül, a város érdekében tiszteletre méltó szolgálatot végeztek, s ezért érdemesek voltak a város közössége által való megbecsülésére.

A Fertálymesterek Testülete, mely a város bővülésével és kiterjedésével újabb és újabb negyedmesterekkel egészült ki, sajátságos demokráciát tükrözött. Tagjai között nem csupán jómódú és magas állásokat betöltő polgárok voltak, hanem egy-egy negyed maga választotta képviselői között jelen voltak a tisztes ipar és a mindig híres egri szőlészet és borgazdaság ismert szakértői. A város első negyedének azonban a hagyományok szerint, esztendőről esztendőre valamelyik magas rangú római katolikus pap, többnyire kanonok, az érsekség tisztségviselői adtak fertálymestert.

Külön érdekessége volt annak az eljárásnak, ahogyan a fertálymestereket választották. Egyre inkább elterjedt az a szokás, hogy a fertálymesterek saját köreikből jelölték ki az évenkénti választásra a megbecsülendő új fertálymestert. Suttogónak nevezték azt a titkos összejövetelt, melyet többnyire valamelyik korábbi, „kiérdemesült" fertálymester pincéjében tartottak, melyen megbeszélték, hogy ki érdemes arra, hogy a következő esztendőben ezt a társadalmi tisztséget viselje és a tisztességet megkapja.

A piros bélésű, százráncú fekete vastag gyapjúköpenyben, szalagos bottal járó fertálymesterek hosszú szünet után 10 évvel ezelőtt jelentek meg Eger városának nevezetes eseményein. Ma is komoly megtiszteltetés, ha valakit a városban kitüntetnek a fertálymesteri címmel. Igazi baráti, testvéri, ökumenikus jellegű testület a fertálymesterek közössége. Jellemző, hogy ma már a város első negyedének katolikus papi fertálymesterei után az évszázados hagyományt megtörve, a református lelkészt választották katolikus papok 1999-ben negyedük fertálymesteréül. Orvosok és jogászok, tanárok és borászok, kereskedők és iparosok ismert és megbecsült egri férfiak alkotják ma a Fertálymesterek Testületét. Komoly hagyományőrző kulturális és egyre inkább kibővülő nemzetközi kapcsolatteremtő munkát végeznek a város érdekében.

A katolikus ünnepen Szent Apollónia napján a Fertálymesteri Testület a Bazilikába vonul Istentiszteletre. Ezt követően a polgármester veszi ki az esküt az egy esztendőre „elválasztott" új fertálymesterektől a városháza dísztermében. A főkapitány avatja ünnepélyes külsőségek között fertálymesterré a következő szöveggel az egy esztendőre megválasztott negyedmestert: „Szólítalak barátom urat, lépj elő, mert téged az ősi szokás szerint megtartott suttogón a kiérdemült negyedmesterek, a város seriesébe, melyet neveznek város első negyednek, fertálymesternek elválasztottak. Vedd válladra a százráncú köpenyt, mely Egerben nagyobb becsben áll, mint a szenátorok bíborszegélyű tógája. Ahogy válladra veszed a köpenyt, úgy vedd válladra negyeded minden gondját, légy szolgája és támasza. Most megérintelek a szalagos bottal, ezzel téged fertálymesterré fogadlak. Vedd hivatalod jelvényét, légy a becsület és tisztesség bajnoka. Negyeded világító fáklyája."

A fertálymesterek valamit visszahoztak a múltból. A külsőségek, a felelevenített szokások, a testületi szabályzat mögött ott volt és ott van az a lelkiekben megfogalmazandó igény, hogy szükséges az összetartás, az egyetértés, a barátság, a közös célok közös munkálása. Egerben a fertálymesterek ismert és elismert emberek. Jókedvű, örvendező közösség, közel 300 férfi, akik a város életének szolgái. Szakmai felkészültségükkel, emberi tartásukkal, hitbeli meggyőződésükkel szolgálnak. S talán így teszik a legtöbbet a városért.

 




 

 

 

A fetálymesteri feladatokról, erkölcsről

(szilánkok a főkapitány testületnek szóló gondolataiból)

            Valamennyi választott fertálymester tisztában van azzal, hogy egy hagyományőrző közösség tagja, mégpedig olyané, mely az „egrieség”, majd 2014 óta a magyar szellemi kulturális örökség szerves része, a helyi öntudat erősítésének fontos eszköze.  Elvárás minden hivatalba lépőtől dr. Kürti Menyhért első elnökünk szavaival élve, hogy „őre legyen a keresztény és nemzeti szellemű polgári erkölcsöknek és istápolója a szegényeknek, árváknak, elhagyatottaknak”. Feladatunk tehát egyértelmű, ennek az örökségnek az őrzése, ápolása, gyarapítása.

            A több száz éve működő fertálymesterség mindig az adott kornak megfelelő körülmények között végezte feladatát. Gondolkodását, tetteit befolyásolta a mindenkori közízlés, köztudat, a helyi szokások, a technikai vívmányok, az állami propaganda, vagy a világban zajló események, mint például a török kiverése, Rákóczi szabadságharca, Mária Terézia uralkodása, a napóleoni háborúk, 1848-as szabadságharc, világosi fegyverletétel, Arad, a két világháború vagy Trianon. (A felsorolást nézve érzékeljük, mi mindent láthattak elődeink, milyen örökséget kaptunk.) Nem tudjuk, hogy egy-egy fertálymester hogyan élte meg az eseményeket, mennyire voltak egységes véleményen szűk körben, vagy a nagy testületben, volt e törésvonal a működésben, volt e széthúzás vagy külön útkeresés. Szüleim, nagyszüleim életére visszatekintve azt lehet talán mondani, hogy szilárd erkölcsi alapokkal rendelkeztek, mely komoly támaszuk volt a nehézségek idején és biztos iránytű a jövőre nézve. A világot nem kifosztották, hanem őrizték és művelték tehetségük szerint. A kapott talentumokat kamatoztatták gyermekeik, unokáik érdekében. Ez volt a szokás, ez volt a közösség tudatában, ez határozta meg gondolataikat, cselekedeteiket. Az 1996. évi újjáalakuláskor ezt tűztük ki célul mi is, átvéve a stafétát elődeinktől. Olyan közösséget hoztunk létre együtt, mely:

Elsőször is létező. Nem elérhetetlen, tökéletes szentek gyülekezete vagyunk, hanem valóságos hús-vér emberek, akik összejönnek, összetartanak, elérhetőek.

Másodszor őszinte. Szabadság jellemzi testületünket, ahol nem kell alakoskodni. Olyan lehetek, amilyen vagyok, hogy ebben a közösségben azzá lehessünk, amivé Isten akar bennünket formálni.

Harmadszor imádkozó: Egy szívvel, egy lélekkel emeljük szavunkat Istenhez minden összejövetel kezdetén, vagy keddenként a rózsafüzért imádkozva, mert tudjuk mi a fókusz, kié az ország, a hatalom és a dicsőség.

Negyedszer megajándékozott: Hiszen az imára Isten felel, kitölti Szentlelkét és megajándékoz jelenlétével. Vajon nélküle itt tartana-e a Testület.

Az Egri Fertálymesteri Testületet egy SZERETETKÖZÖSSÉG. Nem különböző feltételek, nem valamilyen érdek, nem az anyagi haszon, nem címek megszerzésére való törekvés kovácsol össze bennünket, hanem az egymás iránti önzetlen szeretet. Az önzetlen szeretet nem egy érzés, hanem tudatos döntés. Sokszor hallottuk már: „Ne tedd másokkal, amit nem szeretnél, hogy veled tegyenek,”vagy „szeresd felebarátodat, mint önmagadat”.  Az igazi önzetlen szeretet nem a testből, hanem a lélekből fakad. Minden ember méltó arra, hogy számon tartsuk és tiszteljük belső értékeit. Minden ember egyedi, megismételhetetlen! Minden emberre szükség van! Ám nem kell szeretni mindent, amit egy bizonyos személy tesz, de magát a személyt, a teremtményt feltétel nélkül szeressük. Nem kell elfogadnunk egy másik ember döntéseit és azokat követni, de magukat az embereket nem szabad elutasítanunk.

Mi a szép a fertálymesterségben? Együtt ül az orvos, a szőlősgazda, a mesterember, a mérnök, a vállalkozó, a tanár és semmi más mérce nem létezik, mint a becsület és a tisztesség. A szeretet az emberi lét egyik legfontosabb összetevője. Az az alapzat, melyre egész világunk épül. Szent Pál gondolataival azonosulva: a szeretet türelmes, jóságos, nem féltékeny, nem kérkedik, nem kevély, nem tapintatlan, nem keresi a maga javát, nem gerjed haragra, a rosszat nem rója fel. Mindent eltűr, mindent elhisz, mindent remél, mindent elvisel. A szerető ember kiszolgáltatja magát.

A szeretet a jóra szolgáló erő, a Teremtő nyelvén szól és a vele való kapcsolat szerves része. Valójában isteni cselekedet és a legtisztább módja annak, hogy egy másik ember és a magunk lelkét tápláljuk. Kötelességünk tehát, hogy munkánkkal és szenvedéseinkkel, egymás elfogadásával és szolgálatával a szeretet civilizációját építsük.

A témáról bővebben: https://www.fertalymesterek.hu/

Vissza