| Fertálymesteri avatás |
Minden év februárjában, a Szt. Apollónia vértanú ünnepéhez legközelebb eső szombaton avatják fel az új fertálymestereket. A hagyományokhoz híven szentmisével kezdődik a fertálymesterek avatása. A Bazilikából az elhunyt fertálymesterek emlékére állított kopjafához mennek, hogy imát mondjanak egykori társaikért. Ezután átvonulnak a városházára, ahol a polgármester előtt esküt tesznek, majd a főkapitány felavatja a suttogón megválasztott új tagokat. A felavatást követi egy letéti trakta, ahol a leköszönő és az új fertálymesterek feleségeikkel vesznek részt. Majd este bállal zárul a negyedmesterek avatási ünnepe.
A fertálymesteri bot: A bot régen olyan jelkép volt, mint a bíró pálcája. Arra is jogot jelentett, hogy az utcán egy rendbontót azonnal megbüntessenek vele. A régiek különbözőek voltak, de ma már egységes kinézetük van. A másfél méteres somfa, szőlőgyökér, vagy tölgyfa bot hivatalos tartozéka a fertálymesteri viseletnek ma is. Minden évben a használója átadja az utódjának. A hivatalban lévő fertálymester egy szalagot köt rá a nevével és az évszámmal. Régen ezt még a botokba is bevésték. Egy régi boton például 121 név látható az 1820-1948 közötti időszakból.
A százráncú köpeny: A sajátos százráncú köpenyt fekete posztóból varrták, bársony gallérú, belül piros posztóval bélelték. Jár hozzá egy (süveg - 2015-ig) fekete kalap és a kör alakú jelvény is. A bokáig érő köpeny alja hat méter kerületű, a nyakán ezüst csatt fogja össze. Alakja évszázadok óta azonos.
Zászló: 1896-ban már volt zászlója a testületnek. A mostanit 2000-től használják.
Tabló, fotó: 1849 óta készültek díszes tablók a fertálymesterek névsorával. 1869-től pedig már fotókon is megörökítették a tagokat. Az újonnan választott 16 tagot a Városházán, az egri vár védelmét ábrázoló festmény előtt szokták lefotózni.
| Fertálymesteri közgyűlés ÉS DISZNÓTOROS VACSORA |
Az éves
tervnek megfelelően
minden év januárjában megtartásra kerül a fertálymesteri testület
közgyűlése.
Itt megtörténik a vezetőség beszámolója az elmúlt évben végzett munkáról,
elhangzik a pénzügyi beszámoló, majd elfogadásra kerülnek a negyedek által
jelölt új fertálymesterek. Továbbá elfogadásra kerül az adott év feladatai a
hozzá kapcsolódó pénzügyi tervel. Megbeszélésre kerülnek a közgyűlésre tartozó,
az egész testületet érintő egyéb ügyek, feladatok.
Befejezés képen pedig
disznótoros vacsora következik, kötetlen beszélgetés, közösség építés.
A disznótoros vacsora előkészítésében fertályunk több tagja is részt vesz (Borosi Ákos, Für István, Jávorszki János, Merczel Imre), sőt Merczel Imre és neje (Ibolya) főszerepet játszik a finom vacsorához szükséges hurka, kolbász ízesítésében, elkészítésében, majd a nagysuttogókra szánt szalonnák pácolásában, sóoldatban való érlelésében.
| FERTÁLYMESTERI KARÁCSONY |
December közepén a fertálymesteri testület is megtartja a saját karácsonyi ünnepségét. Az ünnepség keresztény értékeknek megfelelő erkölcsi, lelki ráhangolással kezdődik, melyet kis ünnepi műsor követ, ezt követően pedig a negyedek által a következő évre javasolt új fertálymesterek bemutatkozása következik. Az ünnepség egy kis agapéval (kvaterkázással) zárul.
| SZOMSZÉDÜNNEP |
A szomszédünnep alkalmából a fertálymesterek találkozóra
hívják a negyed lakóit egy rövid beszélgetésre, ismerkedésre. Ez alkalom arra,
hogy saját készítésű sütemények és harapnivalók mellett a negyed lakói - akik
eddig talán csak látásból ismerték egymást - szót váltsanak és jobban
megismerjék egymást. Aki szeretné jobban megismerni a szomszédját, csatlakozzon
hozzánk, vegyen részt rendezvényünkön, hozzon néhány süteményt, harapnivalót.
Szóljon szomszédjainak, ők pedig a saját szomszédjaiknak.
| Karácsonyfa állítás |
A fertálymestereink, a hóstya, (a negyed) lakóinak ezzel a tiszteletbeli gesztussal is szeretnének örömöt szerezni. A karácsonyfa egy karácsonykor felállított, általában a fenyőfélék közül választott örökzöld növény. Hagyományos karácsonyi szimbólum és ünnepi kellék, amelyet először Németország területén díszítettek fel karácsonykor a 16. században. A karácsony ugyan egy keresztény ünnep, amelyen Jézus Krisztus születésére emlékeznek a hívek, de elvilágiasodott formájában és szokásaiban is közkedveltté vált az évszázadok alatt kialakult karácsonyi ünnepkör adventtől vízkeresztig.
Az első feldíszített karácsonyfát Angliában Viktória brit királynő és Albert szász–coburg–gothai herceg állította (1848)
| Nagysuttogók |
A fertálymesteri testület éves programjának megfelelően évente 7 alkalommal a
kijelölt negyedek nagysuttogót rendeznek, egy-egy negyedre kb. 2 évente kerül
sor. A nagysuttogókra a teljes fertálymesteri testület meg van híva. A
nagysuttogók alkalmával az adott negyed bemutatkozik; beszámol az eltelt két
évben végzett munkájáról; előadást tart a negyedre jellemző érdekes témáról;
majd traktára hívja a megjelent fertálymestereket.
Általunk rendezett nagysuttogók
| Kissuttogó |
A Rác hóstya (a negyed) éves programjának megfelelően évente 7 - 8 alkalommal a
negyed kissuttogót rendez. A kissuttogókra a negyed teljes fertálymesteri
állománya meg van híva. A
kissuttogók alkalmával megbeszélésre, megvitatásra kerül a negyed soron
következő feladatai, illetve a negyedben felmerülő egyéb
problémák, a fertálymestereink további felvetései.
